2018 április 29.
Szerző: Tobai Ágota Az emberi elme folyton reflektál. A múltbeli események mentén felállított sémái alapján ítélkezik és önigazoló belső monológokat folytat. A gondolatok és érzések hullámzó, viharos óceánján riadtan, megfeszülten hánykolódik a szív. Ha úgy érzed, jól esne a csend, állítsd meg egy kicsit az időt! Ülj le kényelmesen. Két kezed tedd az öledbe tenyérrel felfelé, és hunyd le a szemed. Lépj ki a teendők és gondolatok sodrásából, lazítsd el pontról pontra, lépésről lépésre a testedet. Ahogy kigördül az izmokból a feszültség, egyre könnyebbnek érzed magad. Lélegezz egyenletesen,
[...]ELOLVASOM