Bejegyezte: Tobai Ágota

A szegfűszeg rendkívül népszerű és drága áru volt az ókorban. Kínában a Kr. előtti időkben a nyelv fűszerének is nevezték, ugyanis azoknak, akik a császár elé járultak, szegfűszeget kellett tartaniuk a szájukban, így frissítve lehelletüket.

A 15-20 méter magasra növő trópusi szegfűszegfa őshazája az Indonéziához tartozó Molukka szigetek, mely Fűszer-szigetek néven is ismert. A szigetet 1512-ben a portugálok gyarmatosították, és ezzel majd 100 évig uralták a szegfűszeg kereskedelmet. Ezt követően a sziget holland fennhatóság alá került, és a hollandok olyannyira szigorúan védték szegfűszeg monopóliumukat - mely hatalmas profitot hozott számukra -, hogy halálbüntetés járt annak, aki szegfűszeg csempészettel próbálkozott. Ki gondolta volna akkor, hogy néhány száz évvel később ugyanez a fűszer már bárki számára könnyen elérhető lesz, és szinte minden konyhában – ha máskor nem is, de télen, a forralt borok idején biztosan – fellelhető. Hogy ez megtörténjen, valakinek mégis csak ki kellett csempésznie néhány szegfűszeg facsemetét, és ez a 18. században a franciáknak sikerült is, megtörve így a hollandok egyeduralmát e fűszer felett.

A szegfűszeget manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik. Illóolaját a kézzel szedett, zsenge piros virágbimbókból nyerik, melyeket a leszedés után a desztilláló üzembe visznek, és vízgőzdesztillációval választják el az olajat a növénytől.

Fűszerként való felhasználásához ugyanezeket a piros bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg barnára nem sötétednek. Mivel a bimbók alakja szögre emlékeztet, ezért kapta a szegfűszeg nevet.

A szegfűszeg egyik fő fogyasztója Indonézia, de nem csak a konyhában használják, hanem még a cigarettát is ízesítik vele. A szegfűszeges cigarettának, melyet úgy hívnak: kretek, legalább 40 %-a szegfűszeg, a többi pedig dohány és egyéb fűszerek, gyümölcsök, gyógynövények. A kretek állítólag úgy született, hogy egy Haji Jamhari nevű ember, aki asztmában szenvedett, az gondolta, ha mellkasát szegfűszeg olajával dörzsöli, az majd enyhíti a tüneteit. Mikor valóban így történt, és a szegfűszeg olajos bedörzsöléstől jobban érezte magát, úgy vélte, a legjobb, ha egyenesen a cigarettájába teszi a szegfűszeget, és akkor közvetlenül a tüdejébe jut a gyógyító aroma. Érdekes elgondolás, nemde? Egészségügyi hatását tekintve, a kretek valóban kevesebb nikotint tartalmaz más cigarettákhoz képest, viszont távol áll attól, hogy fogyasztása egészséges legyen, mivel nagy mennyiségben tartalmaz kátrányt.

Ha egzotikus illatra és ízre vágyunk, bátran használjunk szegfűszeget úgy a konyhában, mint az aromaterápiában. Bánjunk csínján az adagolással, hiszen intenzív aromáiból kevés is elegendő ahhoz, hogy átjárja akár a levegőt, akár az ételt, vagy italt, amit ízesítünk vele. Ha egy kis melegségre, kényeztetésre vágysz, készíts szegfűszegolajból és meggymagolajból illatos masszázsolajat, egy kis bergamottal fűszerezve: 3 csepp szegfűszeg illóolaj (Eugenia caryophyllus), 5 csepp bergamott illóolaj (Citrus bergamia ze.) 20 ml meggymagolaj (Prunus cerasus). Ezzel a keverékkel az egész testet finoman átmasszírozhatod. A masszázs és a bergamott illóolajának hatására a belső nyugtalanság csillapodik, miközben a szegfűszeg fűszeres varázsa átfűti a ridegséget és lendületbe hozza a stagnáló energiákat.