Bejegyezte: Tobai Ágota

Az új esztendőbe lépve hálát mondok a búcsúzó, elköszönő év szívembe rajzolt történeteiért. Minden pillanatát köszönöm, hiszen minden nap tanított valamire. Sokszor nehéz volt, és sokszor gyönyörű. Hálát mondok a szeretetért, ami ezerféle módon talált utat hozzám, hol mosoly formájában érkezett, hol átölelt, szelíd tekintet melegében vagy kedves szavak tavában fürdetett. Köszönöm, hogy  a Teremtés táncában nap mint nap gyönyörködhet a szemem, köszönöm az árnyékot is éppúgy, mint a Fényt. Köszönöm, hogy illatok varázsában élhetek, hogy érinthetek, ízlelhetek, hogy dallamra és csendre is figyelhetek. Köszönöm a Létezés csodáját, a láthatót és a láthatatlant, a megmutatkozót és a megfoghatatlant. Búcsúzva az óévtől, köszöntöm az újat, és azt kívánom, hogy sorsunk útját járva önmagunkra, igaz valónkra leljünk, együtt örülve, segítve, kart karba öltve, támaszt nyújtva és támaszra lelve. Lábunk alatt az út mindig a jó irányba fusson, az öröm soha el ne fogyjon, tudjunk szeretni, nevetni, bízni, teremtsünk áldással őrzött új esztendőt, csodákkal teli, boldog életet!